Az interjúvázlat, az interjú terve első sorban azt írja elő, hogy mely kérdésekre kell választ kapnunk; másodlagos, hogy milyen sorrendben. A téma minden releváns ágát be kell járnia. Ezért voltaképpen részletkérdésekre is rendkívül sokrétegű, bonyolult és hosszú interjúvázlatok születhetnek.

Az interjú nemcsak műfaj, hanem az anyaggyűjtés egyik formája is. Az interjú – legyen annak szerkezete bármilyen kötött – mindig módot ad arra, hogy a kérdezett a saját megfogalmazásában közölje válaszait, és mindig mélyebb tudás nyerhető általa magáról a kérdezettről, vagy annak környezetéről, mint például a kérdőív segítségével. Emellett azonban az elkészíthető interjúk mennyisége korlátot szab a kutatásnak. Az interjút használhatjuk összehasonlítását célzó (kvantitatív) és mélyfúrásra alkalmas (kvalitatív) módszerként. Ennek alapján tehát nehéz az interjút mint adatgyűjtési módszert aszerint besorolni, hogy az a kvantitatív vagy a kvalitatív kutatást támogatja-e jobban.

Figyelni kell a helyszín kiválasztására

Teendők az interjúkészítése előtt: legalább a tervezett interjú előtt 4 nappal illendő elküldeni a tervezett kérdések tárgykörét. Illendő lenne a pontos kérdéssort elküldeni, de ez nem célszerű, főleg a politikai tárgyú interjúk esetében, hiszen akkor a politikus azokból készül fel, és lehet, hogy így nem sikerül igazi tartalmat vagy újdonságot adni az interjúnak. Figyelni kell a helyszín kiválasztására: a politikus esetében a zavartalan környezetre (valószínűleg saját iroda, lehetőleg kikapcsolt telefonnal). Művész vagy más híresség esetében ajánlatos hagyni, hogy az interjú alanya válasszon helyszínt, már önmagában a helyszínválasztás is fontos többletinformáció lehet, valamint kellemes felütése az interjúnak erre rákérdezni.

Az interjúhelyzet és a hétköznapi beszélgetés között mindenképpen jól érzékelhető határvonal húzódik, ezért át kell vezetni abba partnerünket. Be kell melegíteni magunkat és az interjúalanyt. Az interjú kezdetén világosan és tömören el kell magyarázni az interjúalanynak, hogy miről fogunk beszélgetni vele. Növeli az irántunk érzett bizalmat, ha meghatározzuk beszélgetésünk témáját és attól aztán nem is térünk el. Ebben az esetben a kérdésköröket előre tanácsos elküldeni, hogy az interjúalany fel tudjon készülni, ne érezze támadásnak a kérdéseket, ne érje váratlanul.

A technikai eszközök használata az interjúkésztés fontos kérdése, hiszen lényeges, hogy a beszélgetés valamilyen módon rögzítésre kerüljön. Ebben az esetben fokozottan fontos lehet az interjú rögzítése (elsősorban önmagunk védelme érdekében), hogy a rögzítés minél pontosabb képet adjon az alany álláspontjáról. Várhatóan az interjú egyik alanya nem fog tiltakozni a rögzítés ellen. Amennyiben mégis, akkor azonnal el kell tennünk a hangrögzítő eszközt, lemondva arról, hogy rögzítésre kerül ez a beszélgetés. Nem szabad nemtetszésünket kifejezésre juttatni és tilos titokban mégiscsak bekapcsolni a diktafont Az engedélykérésnek mindig egyértelműnek kell lennie, és meg kell jelölni az interjúkészítés célját, valamint a megjelenés várható helyét és módját. Nyilvánosság előtt – az interjúalany beleegyezése nélkül – részletek is csak a beazonosíthatóság ellehetetlenítésével jelenhetnek meg.

1. Az eldöntendő kérdéseket kerüljük. Ilyen kérdésre csak igennel vagy nemmel lehet válaszolni, s amint elhangzik a válasz, már tehetjük is fel az újabb kérdést. Ettől aztán pattogós tempójú lesz a párbeszéd, de szociológiai interjúnak nem lesz majd mondható. Eldöntendő kérdést esetleg egy-egy probléma tisztázásakor használhatunk, de kíséreljünk meg minden esetben nyitott kérdéseket feltenni. 2. Próbáljunk semlegesnek maradni. Amellett, hogy a helyszínen kívül hagyjuk előítéleteinket, mi magunk se nyilvánítsunk véleményt. 3. Sokat segítenek a realitással bíró, de fiktív helyzeteket vázoló kérdések. 5. Kerüljük a válaszok kierőszakolását! Ha az interjúalany nem akar válaszolni az adott kérdésre, ne próbáljuk mindenképpen megfejteni: milyen rejtélyes okok állnak a válaszmegtagadás mögött! 6. Tegyünk fel alkalmanként tisztázó kérdéseket. 7. Tegyük az interjúalany számára életszerűvé és elképzelhetővé a helyzetet, melyre rákérdezünk. Tegyük fel a kérdést általánosságban és tegyük fel a konkrét helyszínre/ szituációra vonatkozóan is.

• < Előző
• Következő >